üzenet

"Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek; mert jóllehet a lélek kész, de a test erőtlen." (Mt 26,41)

"Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk." (Zsid 4,15)

Isten keresztény életemben ezzel a két Igével indított útra. Bevallom az első szeretet tüzébenl nem is értettem, miért az elesés, a bűn, a kísértés, lengi be a számomra akkor annyira egyértelműen egyenes, világos, dicsőséges utat. Miért figyelmeztet ilyenre, hát olyan rossznak nézek ki, akin már most látszik, hogy tele lesz kísértéssel és bűnnel? Miért nem áldásával erősít és bocsájt útra?

Visszatekintve ennyi idő után, látom, hogy a megmaradást tárta elém Isten. Kézzel fogható, lelki eszközökkel erősített, biztatva, hogy ne keseredjek el, a nem elkeseredésre, a harcra, a felállásra. Ő pontosan ismert, pontosan tudta, hogy maximalizmusom gőgje nem engedné a hibát, a kegyelmért való fohászt. Ugyanakkor tudta, hogy cserépedény vagyok, a világ nemtelenje, semmivel sem különb, mint a Gecsemánéban elalvó tanítványok, sőt... DE milyen nagy lehetőség, hogy BIZALOMMAL járulhatok hozzá MINDENKOR, hozzá, aki kegyelmet és irgalmat tud adni!

Arculatunk

Az arculat kialakításában a gyülekezet vezetése által meghatározott három kulcsszó játszott meghatározó szerepet:

Nagyváros – közösség – gyógyulás

A cél az volt, hogy ezt a három fogalmat összefüggésében jelenítse meg a logó egy könnyen azonosítható vizuális szimbólumrendszer használatával. Az elkészült logó ezt a három kulcs fogalmat három oszlopban jeleníti meg, amelyek mégsem önálló egységként léteznek, hanem egyfajta történetet is megjelenítenek a logó keretén belül.

Az első oszlop merev négyzetei a nagyvárost, a lakótelepet, a sok egyforma ablakot hozzák elénk. Ezek egyszerre adják az elszigeteltség, individualizmus, de a sivárság, monotonizmus képzettársításait. Ebben a reménytelen, kietlen közegben létezik maga a gyülekezet. Ez az a külső környezet, amiben Isten igéjét kell felmutatnunk.

A középső oszlop elemeiben az előzőhöz képest is érzékelhető a változás. A lekerekedő sarkok utalnak arra a folyamatra is, ahogy az egyénekből (individuum) az összecsiszolódás, változás során közösség formálódik. Ugyanakkor a forma magában hordozza a mag (ige magok), esőcsepp (a Lélek esőjének cseppjei) asszociációkat is. Feltétlenül egy jóval természetesebb, természet közelibb állapotot jelenít meg.

A harmadik oszlopban ezek a formák egyre kecsesebbek és összeköti őket valami. A folyamatot figyelve elsősorban az Isten vezetésében élő közösség képe rajzolódik ki előttünk. Továbbá egyfajta növényszimbolika is látható benne, ez jól kapcsolódik az előző oszlop mag értelmezésének továbbgondolásába: Isten gyógyítása, táplálása által kibontakozó élet (egyéni és közösségi egyaránt), mint egy élettől növekvő és termőre forduló növény nyújtózik Isten felé.

A három szimbólum-oszlopot keretbe foglaló négyzet ismét visszautal a városhatárok képzetére, de egyben azt, mint folyamatot is összefogja, lezárja és értelmezi. A vonal-határok merevségét oldja azok íve, ami által kevésbé érezzük azokat áthághatatlan határoknak, mint inkább a körülöttünk lévő világ változó körülményeinek.

Hirdetések