Akiknek semmijük nincsen

AZ IGEHIRDETÉS LETÖLTÉSE PDF FÁJLKÉNT                                                                                                   AZ IGEHIRDETÉS MEGHALLGATÁSA

Akiknek semmijük nincsen

Lekció: Jel 3,14-22/Textus: Mt 5,3                                                                                                                                                 2022. szeptember 11.

Kedves Testvérek!

Bevezetés

Tegyünk fel két egyszerű kérdést magunknak: látsz-e boldog embert reggel, amikor a tükörbe nézel? Látsz-e boldog embert az utcán, a közegedben, ahol jársz-kelsz? A boldogságot űzi és imádja a világunk, s közben rettentő sok az elégedetlen és boldogtalan ember.

Keresztyének sora is boldogtalan, mert azt gondolják, nem azt kapták, amiről szó volt az elején, mikor keresztyének lettek. Nos, a helyzet, hogy Istennek nem dolga boldoggá tenni minket! Ki is szolgál kit? Ez a dolog felcserélődik sokszor. Krisztus követésében úgy tűnik, felcserélődhet a követés sorrendje, pedig mi vagyunk a szolgák, Ő pedig az Úr.

I. A boldogmondásokról

I.1. „Boldogok” – a Bibliában

A Szentírásban a boldogság vissza-visszatérő téma, egy állapotot jelöl: hiánytalanság, hibátlanság, gondtalanság állapotát. Abszolút értelemben csak Isten boldog, az Ő ajándéka lehet a boldogság az ember számára: nem az ember produktuma.

A bibliai gondolkozásban a boldogsághoz gyakran kapcsolódik a várakozás öröme, melynek a végén a beteljesedés van. Boldog az az ember, aki várni tud és bízni Isten ígéreteiben, mert az megláthatja a beteljesülést is.

Az Ószövetségben az Istennel való kapcsolat következménye, gyümölcse a boldogság, az Újszövetségben Isten országában jött el s teljesedett ki a boldogság, ami a Jézussal való kapcsolatban ragadható meg.

I.2. Három kérdés a boldogmondásokkal kapcsolatban

John Stott három kérdést fogalmaz meg a boldogmondásokkal kapcsolatban, amit értenünk kell ahhoz, hogy közelebb kerülhessünk az üzenetükhöz: Kiről szól? Mit erősít meg? Mit ígér?

- Kiről szól?

A boldogmondások a kiegyensúlyozott, összetett keresztyén ember jellemét írják le, ami nem egy életprogram, vagy elérendő cél, hanem a bennünk lévő új teremtés, az új ember bennünk. Az újjászületett emberről szól, aki másként tud működni Krisztus által, mint azelőtt nélküle.

- Mit erősít meg?

Alapvetően a krisztusi lelkületet erősíti meg: Isten országa eljött közénk Krisztusban s ezzel Isten országának törvényszerűségei kezdenek el működni bennünk és közöttünk. Ez a megváltozott lelkületben ragadható meg: a boldogmondások igazságai ezt írják le.

- Mit ígér?

A jelen és a jövő ígérete egyszerre jelenik meg a boldogmondásokban: Isten országa már jelen van közöttünk, de felragyog a jövő ígérete: eszkatalogikus távlatok bontakoznak ki benne: az új teremtés valósága, amikor a megtört, Istentől elszakított ember tud lényegileg másként működni.

Egy kérdés maradt már csak: hogyan nem lesz moralizálás mindez a számunkra? Úgy, hogy nem feledjük: a forrás mindehhez Krisztus, általa tudunk változni és formálódni, nem a saját erkölcsi teljesítményünk eredményeként.!

II. Ki mondja meg, kié a mennyek országa?

Az első boldogmondás van ma velünk, ami nem kevesebbet ígér, mint a mennyek országát. Az állapotot, a helyet, ahová a szíve mélyén mindenki vágyik, amit elérni szinte lehetetlen és aminek eléréséhez sokan kínáltak már Jézus korában is utat.

Ki mondja meg kié a mennyek országa? Valószínűleg minden kor egyházának a dolga ez, legalább is magának tulajdonítja ezt a feladatot s felelősséget. S azt látjuk, ehhez kapcsolódóan a legtöbbször egy feltételrendszer rajzolódik ki: aki ezt vagy azt teljesíti, eléri, megszerzi, bejárja, hiszi, vallja, betartja… sokáig folytathatnánk a sort.

Jézus ezzel szemben itt mintha azt mondaná: azé a mennyek országa, akinek semmije nincs. Aki nem ragaszkodik görcsösen, aki el tud engedni, aki nincs körül bástyázva fizikai és lelki kincsekkel, eredményekkel, teljesítménnyel, származással, mindenféle vélt és valós előnyökkel.

Arra juthatunk tehát, hogy akkor engedjünk el mindent! A kontroll Istené! Ismerjük be és legyünk alázatosak. A szegénység érték? A legfőbb jó? Akkor a szegénység megváltás! Legyünk hát mindannyian, amennyire csak lehet, szegények…!

III. Ki a lelki szegény?

Az a baj, hogy a szegénység önmagában nem tesz boldoggá és nem visz közel Istenhez. Ezt vallja a Példabeszédek könyvének írója:

„Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az Úr? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét! Péld 30, 8-9

Az a baj, hogy a szegénység, a koldus állapot is tehet arrogánssá… a gazdag és szegény egyaránt lehet ilyen.

Na de ki az a lelki szegény? Valóban a szegénység-e a megváltás?

Legyél szegény! – hangozhat a megdöbbentő felszólítás – de mit mond a Biblia a szegénységről?

A szegénység nemcsak az anyagiak hiányát jelöli, hanem a megtörtséget, a kifosztottság egy sajátos állapotát.

A szegények jelen voltak s oda kellett figyelni rájuk a Biblia emberének, nem lehetett bántani őket, védte őket a Törvény. De a szegénység nem csak pénzhiányt jelentett, a zsoltárok „nyomorult embere” (34,7) is hasonlóan szegény, kiszolgáltatott és tapasztalata, hogy minden bajából kimenti az Úr.

A lelki szegény szókapcsolat megértéséhez még közelebb visz, ha tudjuk, hogy az itt használt szó koldusszegényt jelent, azt, aki alázatosan függ Istentől: mint a vak Bartímeus, vagy az ékes kapuban ülő béna.

Billy Graham azt mondja, ez az ember, aki belátja saját lelki csődjét az Isten előtt: elismeri nyomorúságát, elfogadja a Krisztus által kínált gazdagságot, Istentől való függés tudatában elismeri „fizetőképtelenség”-ét és kész önmegtagadásban élni.

Testvéreim, a lelki szegény az, aki lelki úton éli meg és fogadja el ezt: szegény vagyok és semmim sincs. Aki a szegénységet nem anyagi javak, teljesítmény, képességek hiánya vagy származásbeli hátrány állapotaként határozza meg, hanem Istenre szorultságként.

IV. A leleplezés szavai, a reménység szavai: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa”

Számunkra itt és most a leleplezés szavai ezek, ami az Igében előttünk áll. Lehetsz gyenge Isten előtt! Beismerheted.

A világunkban, bennünk lelki szegénység ellentéte van, de ha őszinték vagyunk, a szívünkben is: arrogancia, hamis büszkeség, beteges önzés, önelégültség… mind-mind a lelki szegénység beismerése és elfogadása helyett bennünk lévő kompenzációk.

Hála érte, hogy Isten Igéje mikor leleplez, nem megsemmisít, hanem gyógyít! Ez történhet most is.

A lehetőség itt és most adott. Gyere haza! Krisztus keresztjéért, az Ő áldozatáért a tiéd a mennyek országa! Örökös vagy! Az evangélium: koldusból örökös lettél!

A mennyek országa már itt a földön: Isten országa közöttetek van! Így tudunk egymáshoz kapcsolódni: lelki szegényen!

Adja meg nekünk a mi Urunk, hogy így lehessünk az Ő gyermekei s formáljon bennünket lelki szegénnyé, valódi testvéri közösséggé! Ámen!

(Thoma László)