üzenet

"Utaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem!" (Zsolt 25,4)

Utolsó este az élet értelméről beszélgettünk, megpróbáltunk magunk és egymás számára személyes választ adni. Mindenki komolyan vette a helyzetet, pedig az előző napok eseményeiből semmi nem mutatott arra, hogy ilyen közösségünk is lehet egymással. Elvégre jutalomkiránduláson voltunk, élveztük, hogy a programok mellett sokszor azt csinálhattunk, amit akartunk, átadva magunkat, ki-ki a maga módján, az élmények sokaságának. Az együtt töltött napok, és a tudat, hogy már csak egy közös évünk van hátra a középiskolából, arra késztetett akaratlanul is bennünket, hogy lecsendesítsük a felpörgetett hangulatot, és többet nyújtsunk magunkból. A válasz, amit adtam a kérdésre, engem is meglepett, azt mondtam, hogy számomra Isten az élet lényege, értelme - olyannyira váratlanul értek és felforgattak, annyira természetesek voltak ezek a szavak, hogy aztán nem is tudtam aludni, reggelig ültem a folyosón, és próbáltam megérteni, „belakni” azt az új horizontot, ami hirtelen feltárult attól, hogy Isten közel jött. Azóta is újabb és újabb részei tárulnak fel ennek az isteni horizontnak, mindig elemi, megrendítő erővel.

Arculatunk

Az arculat kialakításában a gyülekezet vezetése által meghatározott három kulcsszó játszott meghatározó szerepet:


Nagyváros – közösség – gyógyulás

A cél az volt, hogy ezt a három fogalmat összefüggésében jelenítse meg a logó egy könnyen azonosítható vizuális szimbólumrendszer használatával. Az elkészült logó ezt a három kulcs fogalmat három oszlopban jeleníti meg, amelyek mégsem önálló egységként léteznek, hanem egyfajta történetet is megjelenítenek a logó keretén belül.

gref_logo.jpg

Az első oszlop merev négyzetei a nagyvárost, a lakótelepet, a sok egyforma ablakot hozzák elénk. Ezek egyszerre adják az elszigeteltség, individualizmus, de a sivárság, monotonizmus képzettársításait. Ebben a reménytelen, kietlen közegben létezik maga a gyülekezet. Ez az a külső környezet, amiben Isten igéjét kell felmutatnunk.

A középső oszlop elemeiben az előzőhöz képest is érzékelhető a változás. A lekerekedő sarkok utalnak arra a folyamatra is, ahogy az egyénekből (individuum) az összecsiszolódás, változás során közösség formálódik. Ugyanakkor a forma magában hordozza a mag (ige magok), esőcsepp (a Lélek esőjének cseppjei) asszociációkat is. Feltétlenül egy jóval természetesebb, természet közelibb állapotot jelenít meg.

A harmadik oszlopban ezek a formák egyre kecsesebbek és összeköti őket valami. A folyamatot figyelve elsősorban az Isten vezetésében élő közösség képe rajzolódik ki előttünk. Továbbá egyfajta növényszimbolika is látható benne, ez jól kapcsolódik az előző oszlop mag értelmezésének továbbgondolásába: Isten gyógyítása, táplálása által kibontakozó élet (egyéni és közösségi egyaránt), mint egy élettől növekvő és termőre forduló növény nyújtózik Isten felé.

A három szimbólum-oszlopot keretbe foglaló négyzet ismét visszautal a városhatárok képzetére, de egyben azt, mint folyamatot is összefogja, lezárja és értelmezi. A vonal-határok merevségét oldja azok íve, ami által kevésbé érezzük azokat áthághatatlan határoknak, mint inkább a körülöttünk lévő világ változó körülményeinek.

Impresszum

Gazdagréti Református Gyülekezet
PostacímBp. 1118 Rétköz u. 41.
Telefon+36-1-246-0892
E-mail
Powered by SiteSet