üzenet

"Hagyjad az Úrra a te utaidat, és bízzál benne, majd ő teljesíti. Légy csendben és várj az Úrra!" (Zsolt 37,5-7)

Tizennyolc éves voltam. Elértem mindent, amit addig lehetett: túl voltam az érettségin, szereztem nyelvvizsgát, jogosítványt, és felvételt nyertem a kívánt helyre. Enyém volt a világ. Az első kemény egyetemi év után aztán kiviláglott, hogy a nagy magammal vívott harc - a kívánságaimban való önmegtartóztatás - után még nagyobb küzdelem várt rám. Nem erre vágytam. Gondtalan és küzdés nélküli életet képzeltem el, valamint azonnali eredményeket. Számtalan ige vezetett arra, hogy hagyjam a dolgaimat Istenre. Mindez tehetetlenségnek tűnt először, elszomorodtam. Aztán harag lett belőle. Mintha lenne Isten, a dolgaim, és én. S én magam váltam feleslegessé a háromból. A „Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek” (Péld 16,3) után aztán ezt olvastam: „Várjad az Urat, légy erős, bátorodjék szíved, és várjad az Urat.” (Zsolt 27,14). Nos, erősnek kell lennem a csendben maradásban. Nem volt mit tenni, abbahagytam az életem megtervezését, az azért való aggódást, türelmetlenkedést. Csendben maradtam, de nem az Isten előtt. Sokat kértem, hogy adjon iránymutatást, hogy merre menjek. Szerettem volna felnőni egy szemvillanás alatt. De ő csak egy helyben akart látni. Stagnáltam a felnőtté válás útján. Az úton egy helyben rostokolni emberi szemmel ostobaság. Ám lassan észrevettem, mennyi mindenért hálás lehetek, amelyek tökéletesen rendben vannak az életemben. Amiért talán nem is harcoltam, csak Isten adta a kezembe. Számot vetettem, és jól esett. Nem tudom mi volt a vége annak az időszaknak. Valószínűleg újabb feladatokba vágtam a fejszémet. Egy biztos: „Amikor az Isten nagy ügyeket bíz ránk, először megpróbál minket, valóban leborulunk-e az Isten előtt.” (Ref. Bibliaolvasó Kalauz 2010.máj.9.) Isten akkor enged bele a feladatba, ha előbb átadjuk neki magunkat. Engedjük ma el az álmainkat, hogy megnyerjük azokat!

Reformáció 500 - Isten átformáló jelenléte

Hús-vér templom - Róm 12,1-2 (Zsolt 84) - 2017. szeptember 3. (Thoma László)

A megújulás alapanyagai - Józs 3,5-7 (Józs 3) - 2017. szeptember 10. (Ablonczy Áron)

Magunk gyártotta istentisztelet - Bír 17  (Lk 4,14-19) - 2017. szeptember 17. (Lovas András)

Haragszom, mert szeretlek - Ez 3, 1-3 (Ez 1-2) - 2017. szeptember 24. (Joó Christopher)

Odavan Isten dicsősége... - 1Sám 4 (Mt 27,31-50) - 2017. október 1. (Lovas András)

Az igazi reformáció - 2Kir 18,1-8 (Mt 21,1-17) - 2017. október 8. (Thoma László)

Sola Scriptura - 2Kir 22  (2Tim 3,10-17) - 2017. október 15. (Ablonczy Áron)

Hát én immár kit... provokáljak - 2Kir 23 (1Kor 10,1-22) - 2017. október 22. (Joó Christopher)

A második legfontosabb nap - Neh 1. (Jak 5,13-20) - 2017. október 29. (Thoma László)

Ki az Úr a háznál? - Dán 6,19-29 (Dán 6,1-18) - 2017. november 5. (Ablonczy Áron)

Ellenállhatatlan elhívás - Mt 4,12-25 (Ézs 8,19-9,6) - 2017. november 12. (Lovas András)

Adósságrendezés - Lk 19,1-10 (2Móz 22) - 2017. november 19. (Thoma László)

A nagy helyreállítás - Ézs 60 (Lk 4,14-30) - 2017. november 26. (Thoma László)

Impresszum

Gazdagréti Református Gyülekezet
PostacímBp. 1118 Rétköz u. 41.
Telefon+36-1-246-0892
E-mail
Powered by SiteSet