üzenet

"Ha lelkedet adod az éhezőért, és a meggyötört lelket jóllakatod, akkor felragyog a sötétségben világosságod, és homályod olyan lesz, mint a déli verőfény." (Ézs 58,10)

Aznap reggel, amikor megérkezett iskolánkba, a szokásosnál feszültebb volt, ezt már az első pillanatokban éreztük. Ki-be rohangált, képtelen volt lecsillapodni, pedig látszott rajta, hogy próbálkozik a maga módján. Kéréseinket, utasításainkat alig hallotta, egyre űzöttebb lett a saját gondolataitól. Látva ezt, megmondtuk neki, nem mehet ki az épületből - és ekkor tört ki a vulkán. Elkezdett kiabálni - ő se tudta, mit. Próbáltam csillapítani szép szóval, de alig hallottam a saját hangomat az övétől. Aztán próbáltam figyelembe se venni, erre hajmeresztő akciókkal mégis folyton kiprovokálta a vele való foglalkozást. Egyre jobban toporzékolt, hadonászott, ekkor átöleltem, úgy fogtam le. A mai napig sem tudom, hogyan bírtam erővel azt a néhány perces közelharcot. Egyszer csak engedett, éreztem, ahogy fárad, ernyed, végül pedig lassan, megtörten a térdeire ereszkedett. De én is teljesen kimerültem. Ott ültünk egymás mellett meggyötört, gyönge győztesek, megsejtve valamit abból az erőből, ami Krisztus törékenységéből árad.

Arculatunk

Az arculat kialakításában a gyülekezet vezetése által meghatározott három kulcsszó játszott meghatározó szerepet:


Nagyváros – közösség – gyógyulás

A cél az volt, hogy ezt a három fogalmat összefüggésében jelenítse meg a logó egy könnyen azonosítható vizuális szimbólumrendszer használatával. Az elkészült logó ezt a három kulcs fogalmat három oszlopban jeleníti meg, amelyek mégsem önálló egységként léteznek, hanem egyfajta történetet is megjelenítenek a logó keretén belül.

gref_logo.jpg

Az első oszlop merev négyzetei a nagyvárost, a lakótelepet, a sok egyforma ablakot hozzák elénk. Ezek egyszerre adják az elszigeteltség, individualizmus, de a sivárság, monotonizmus képzettársításait. Ebben a reménytelen, kietlen közegben létezik maga a gyülekezet. Ez az a külső környezet, amiben Isten igéjét kell felmutatnunk.

A középső oszlop elemeiben az előzőhöz képest is érzékelhető a változás. A lekerekedő sarkok utalnak arra a folyamatra is, ahogy az egyénekből (individuum) az összecsiszolódás, változás során közösség formálódik. Ugyanakkor a forma magában hordozza a mag (ige magok), esőcsepp (a Lélek esőjének cseppjei) asszociációkat is. Feltétlenül egy jóval természetesebb, természet közelibb állapotot jelenít meg.

A harmadik oszlopban ezek a formák egyre kecsesebbek és összeköti őket valami. A folyamatot figyelve elsősorban az Isten vezetésében élő közösség képe rajzolódik ki előttünk. Továbbá egyfajta növényszimbolika is látható benne, ez jól kapcsolódik az előző oszlop mag értelmezésének továbbgondolásába: Isten gyógyítása, táplálása által kibontakozó élet (egyéni és közösségi egyaránt), mint egy élettől növekvő és termőre forduló növény nyújtózik Isten felé.

A három szimbólum-oszlopot keretbe foglaló négyzet ismét visszautal a városhatárok képzetére, de egyben azt, mint folyamatot is összefogja, lezárja és értelmezi. A vonal-határok merevségét oldja azok íve, ami által kevésbé érezzük azokat áthághatatlan határoknak, mint inkább a körülöttünk lévő világ változó körülményeinek.

Impresszum

Gazdagréti Református Gyülekezet
PostacímBp. 1118 Rétköz u. 41.
Telefon+36-1-246-0892
E-mail
Powered by SiteSet