Életre hív, szolgálni hív

AZ IGEHIRDETÉS LETÖLTÉSE PDF FÁJLKÉNT                                                                                                   AZ IGEHIRDETÉS MEGHALLGATÁSA

Életre hív, szolgálni hív

Lekció: Kol 3,1-17/Textus: Zsolt 100                                                                                                                                             2021. szeptember 5.

Kedves Testvérek!

Mit kezdünk 2021 szeptemberében, Magyarországon, a mi valóságunkban egy olyan zsoltárral, egy énekkel, ami nem kevesebbet kér, mint az egész világot szólítja meg és buzdítja arra, hogy dicsérje, magasztalja, áldja Istent, aki az alkotó, a teremtő, aki jó és örökké hűséges? Mit kezdünk ezzel az énekkel, amire az Újszövetség is több helyen utal (Ef 2, 10; Fil 4,4-7; Kol 3, 16-17, ApCsel 14, 15-17)?

Lehet, egyszerűbb dolognak tűnik embert küldeni a Marsra, vagy szondát küldeni a legközelebbi naprendszerbe, mint kapcsolódni ehhez. Mert távoli, vagy talán túlságosan közeli.

Mit értek ezalatt? Távoli lehet azért, mert idegen, a nyelvezet, a tartalom nem az, amiben élünk. Többé, vagy kevésbé nem érthető, nem életszerű. Túl közeli azért, mert kapásból rávághatjuk: igen, ebben élek. Isten jó, Őt szolgálom és nekem ez nagyon jó. Többnyire. Evidencia. Fenntartom magam és mások számára ezt a képet. Közben az élet, a valóság e két pont között helyezkedik el és valójában bármelyikünk elhelyezkedhet ezen a képzeletbeli skálán, bármelyikünk bejárhat utat a hit keresése, megtalálása és elvesztése útján. Mert ilyen az emberi természetünk, mert küzdünk és egy elég kemény világban élünk.

Keressük ma együtt arra választ, mit jelenthet számunkra ez a hívás, ennek a zsoltárnak a valósága?

1. KÖZELEBB A KÉRDÉSHEZ:

A zsoltár kapcsán három kérdés van velünk, amit felvet a 100. zsoltár ma a számunkra:

• Miért menjek keresztyén közösségbe?
• Miért tartozzak közösségbe?
• Miért szolgáljak?

Nyilvánvalóan egy hiányra, egy feszültségre reagál ez a zsoltár, hiszen világos, hogy a világban, ahol a bűn valósága jelen van, az ember magától nem magasztalja Istent és nem szolgálja Őt. Hanem inkább sok minden mást.

C.S. Lewis szerint a kultúránk jellemzője a „Praise of whatever…”, ami azt jelenti: akármit képes dicsőíteni, szolgálni. Akármiért képes lelkesedni, akármit képes bálványozni. Akármit, ami értelmet adhat az életnek, ami megtöltheti tartalommal azt, ami üres.

És a kultúra, amiben élünk, ki is kéri talán magának: mindenki azzal tölti ki az életét, amivel akarja. Kinek mi köze ehhez?

A helyzet, hogy a Szentírás alapján van, akinek van köze, ez pedig az élő Isten. De ez egy nagyon jó hír, a lehető legjobb dolog, ami történhet velünk.

2. KÉT TÉNY ÉS HÁROM FELSZÓLÍTÁS

A zsoltárban tartalmilag két ténnyel, fontos állítással és három felszólítással találkozhatunk.

2.1 Két tény

A két állítást a magyarázók motivációs verseknek nevezik: ezek miatt, ennek felismerése által kapcsolódhat be az ember Isten dicséretébe és az Ő szolgálatába.

1.     Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten! Ő alkotott minket, az övéi vagyunk: az ő népe és legelőjének nyája.
2.     …jó az Úr, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre.

Isten népe számára ezek Isten kijelentéséből ismerhetők meg, Ő mondta ezt magáról, másrészt ez volt Isten népének a tapasztalata is.

Az Úr a szabadítás szerzője! Ő a szabadítás cselekvője is. Alapvető és fontos információkat tudunk meg itt Istenről:

• Ő az Isten (azaz Ő Isten, teljesen más, mint mi)
• Ő a teremtő
• Kapcsolatra törekszik: pásztor és nyáj
• És három fontos dolgot nem szabad elfelejtenünk vele kapcsolatban: Isten jó, Isten szeret, Isten hűséges

Ennek a feszültsége és valósága van most velünk: ennek az igazságáról ember nem tud meggyőzni. A Szentlélek adja és végzi el bennünk és közöttünk itt és most is, hogy ez történjen, hogy megértsük, elfogadjuk, befogadjuk, hogy ez az igazság. Ez Isten Igéje. Ez az Ő kijelentett szava.

2.2. Három felszólítás

A tényekhez kapcsolódóan találhatunk három felszólítást az Igében:

1. Ujjongjatok az Úr előtt az egész földön! 
2. Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé! 
3. Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! 

Ha Isten az egyedüli Úr, akkor mindenki, aki jót akar magának, Isten útján akar járni, szeretni akarja őt, megtartani a szövetségi keretet, a parancsolatokat. Ezt jelenti Istent szolgálni.

Jelent hálaáldozatot, felajánlást is az időnkből, a javainkból.

És valószínűleg ez az a pont, ahol már megérkezett kisebb vagy nagyobb ellenállás belénk. Mert miközben világos, hogy nálunk hatalmasabb erők és hatalmak formálják a mindennapi életünket, hogy tele van az életünk tehetetlen szituációkkal, kiszolgáltatottsággal, ellenállunk annak, hogy belelépjünk Isten szolgálatába és ezt az egészet 100%-osan elfogadjuk.

Ennek a legfőbb oka az lehet, hogy ez, ami itt áll előttünk az Igében, nem más, mint színtiszta felszólítás.

Akit szolgáltok, annak a hatalmát ismeritek el (több írásmagyarázó von párhuzamot az egyiptomi szabadulás helyzetével, ahol Mózes felszólításaiban egyedül Isten szolgálatára buzdított).

Máshogy fogalmazva: a valódi dicsőítés újrarendezi (átrendezi) az életet…! És ez ütközés, dráma és hívás is egyben.

3. VÁLASZ

Kedves Testvéreim, lehet, ezen a ponton több kérdés van már benned, mint az igehirdetés elején, de fókuszáljunk a válaszra. A választ a feltett kérdéseinkre nem nekünk kell kitalálni, megválaszolni. Isten segít ebben is minket.

Az egész zsoltár a szövetségi kapcsolatba hív, abban gondolkodik. Ebbe pedig magunktól nem tudunk belépni. Ha azt érzed, nem tudod, vagy nem akarod Isten szolgálni, jól érzed. Mert Őt lehetetlen magunktól – ugyanis a bűn miatt az ember erre képtelen, akarata pedig saját vágyainak, félelmeinek fogja. Egyáltalán nem akar más hatalmat maga fölött önmagán kívül.

Az evangélium, hogy ez a szövetségi kapcsolat Krisztusban helyreállt! Azért vállalta a keresztet, halt meg értünk a megváltó, hogy helyreállítsa a megtört kapcsolatot, hogy mindaz, aki Benne hisz, szabad legyen Istennel járni. Ő szolgált, egyedül Ő tudott így szolgálni, ahogy a 100. zsoltárban is olvassuk. És azért tette ezt, hogy ebbe a szeretetkapcsolatba bevezessen minket.

A mai istentiszteletnek nem a szolgálat a legfontosabb kérdése, hanem az a szeretetkapcsolat, amire Isten Krisztusban téged is hív. Lépj be ebbe, kapcsolódj Hozzá, fogadd el azt a hívást!

Isten jó, azaz az életet akarja. Ő a teremtő! Az életet adó és munkáló. A bűn a halált munkálja, a romlást hozz, az elveszettséget tágítja tovább. És ne gondold, hogy teljesen ellen tudsz neki állni: ez történni fog az életedben. Nem az a megoldás, ha saját erődből harcolsz ellene vagy mindent feladva sodródsz. Hanem ha az életre fordítod a figyelmed, az életet választod.

Egy gyakorló pszichiáter barátom fogalmazott így: „A halálfélelem, a halálvágy akkor nő, amikor az élni akarás, az életben való részvétel csökken.”

Az evangélium, hogy Isten akarja, hogy élj, hogy álljon helyre Vele a kapcsolat, hogy részesedj az életből. A földiből és az örök életből is. Ez lehet a tiéd Krisztus által.

Ha ebben a kapcsolatban erősödünk, akkor is megmaradnak a kérdések:

• Miért menjek keresztyén közösségbe?
• Miért tartozzak közösségbe?
• Miért szolgáljak?

De talán átalakulnak, más fénybe látod őket. A szolgálat nem rólad szól. A szolgálat nem a gyülekezetről szól. Hanem Istenről és a vele való kapcsolatról. Azért, teszed ezt, azért lépsz bele, mert ezáltal is az életet választod. Mert Ő már előbb választott téged! Ámen!

(Thoma László)